17 év telt el Senna (és Roland Ratzenberger) halála óta, és az ember elgondolkodik, hogy mi történt volna, ha azon a tragikus hétvégén Senna nem hal meg.

Ki volt minden idők legjobb pilótája? Juan-Manuel Fangio? Jim Clark? Gilles Villeneuve? Alain Prost? A barátaimmal sokat beszélgettünk, sőt, vitatkoztunk arról, hogy ki volt a jobb pilóta, Ayrton Senna vagy Michael Schumacher. Össze lehet-e hasonlítani őket egyáltalán?

A pilótákat megítélni elég nehéz, különösen, ha más-más korban versenyeztek, hiszen a Formula-1 is nagyon sokat változik évről-évre. Sennát és Schumachert talán úgy lehetne összehasonlítani, ha feltesszük a kérdést: Mi lett volna, ha...? Vagyis mi történt volna az elkövetkező évek alatt, ha nincs 1994. május elsején az a végzetes baleset?

Mit is tudunk biztosan? Senna már háromszoros világbajnok volt a McLarennél 1991-ben. 1992-re azonban világossá vált, hogy az Adrian Newey - az agy a Red Bull mostani sikerei mögött - által tervezett Williams a domináns autó a mezőnyben. Ezt az a sétagalopp is bizonyította, ahogyan Nigel Mansell átgázolt a mezőnyön a '92-es évben. Sennát ez nagyon meggyőzte, és állítólag fel is ajánlotta szolgálatait Frank Williamsnek a '93-as évre - teljesen ingyen. Sajnos azonban ez nem jöhetett létre, mert addigra már régi riválisa, Prost megelőzte, és az övé lett a legértékesebb forma1-es ülés a mezőnyben, így Senna kénytelen volt maradni az addigra már hanyatlófélben lévő McLarennél. 1993-ban azoban - miután Prost közölte, hogy a visszatérése csak egy évre szól - a Williams motorszállítója, a Renault egy hasonló presztízsű pilótát szeretett volna az egyik autójába. Frank Williams - aki elég közel állt Sennához - nem is tiltakozott ez ellen, hiszen egyike volt a három csapatfőnöknek, akik az első F1-es tesztet biztosították Sennának még 1983-ban, és már ekkor meg volt győződve a brazil istenadta tehetségéről. 1994-ben az évet Senna kezdte favoritként, és mindenki azt várta, hogy uralni fogja a mezőnyt. Egyesek odáig mentek a jóslásban, hogy Senna minden versenyt meg fog nyerni abban az évben. Az első két verseny azonban nem úgy alakult a brazil számára, ahogyan az várható lett volna. Az új Williams FW16 távolról sem volt annyira a mezőny felett, mint elődei, sőt, Senna szerint elég nehezen volt irányítható, főleg az egyenetlen aszfalton szenvedett vele. Mindezek ellenére két pole pozíciót szerzett vele, azonban az első két versenyt pont nélkül zárta. Következett Imola, ugyancsak első rajtkockából.

Schumacher 1991-ben robbant be a Formula 1-be a Jordannel, de a következő versenyét már a Benetton csapatnál töltötte. 1992-ben megszerezte első győzelmét. 1993-ban az autója labdába sem rúgott a Williamsszel szemben, 1994-ben azonban a vezetési stílusának nagyon feküdt az új Benetton, és életében először volt alatta olyan technika, amellyel következetesen az élen küzdhetett és versenyeket nyerhetett. Ekkor már gyanították, hogy a Ross Brawn/Rory Byrne és Flavio Briatore vezette istálló illegális kipörgésgátlót alkalmaz. Erre Schumacher rajtjaiból (is) figyeltek fel, amikor is a harmadik sorból az élre tudott ugrani az első kanyar előtt. Később, habár meg is találták ezt, de bizonyítani nem tudták, hogy a pilóta alkalmazta volna versenykörülmények között... Nem lehet megfeletkezni a tankolócsőből kiszerelt szűrőről sem, amely miatt Jos Verstappen és néhány szerelő kis híján ropogósra sült az egyik kiállásnál. Ezek miatt a folyamatos szabálytalanságok miatt kétszer is diszkvalifikálták, illetve két versenyről el is tiltották Schumachert.

Az imolai fekete hétvége eseményei elég jól dokumentáltak. Kevesen emlékeznek azonban arra az állhatatosságra, ahogyan ezután a Williams csapat fejlesztette az autót, és egy ponttal maradtak csak le az egyéni világbajnoki címről (amikor is Schumacher ellentmondásosan ütközött a sokkal gyorsabb Damon Hill-lel). Mit érhetett volna el Senna ezzel az autóval?

Ahhoz nem férhet kétség, hogy Senna nem dobott volna el annyi pontot, mint Hill, és nagyobb ellenállásra is számíthattunk volna tőle Schumacherrel szemben, vagyis valószínűsíthető, hogy ha nem is sokkal, de a '94-es cím az övé lett volna. 1995-ben a statisztikák szerint Schumacher kényelmesen nyert (102 pont Hill 69-éhez képest), de én azt gondolom, hogy Sennával a csapatnál az autó fejlesztése is talán más irányba indult volna, vagyis sokkal nagyobb esélye lett volna a világbajnoki címre. Szerintem 1995-ben beállította volna Fangio rekordját, vagyis ekkorra már ötszörös bajnokká avatták volna. Schumacher ezzel szemben nyilván nemhogy kétszeres, de egyszeres bajnok sem lenne.

1996-ban, két bajnoki címmel a zsebében a magabiztos Schumacher a Ferrarihoz igazolt. Azt gondolom, hogy vb címek nélkül nem kockáztatott volna ekkorát. Ebben az időben a Ferrari nem nyert vb címet 1979 óta, és az autó is messze elmaradt az éllovas Benettontól és Williamstől. Inkább Senna lett volna az, aki a Ferrarihoz ment volna valamikor, hiszen többször is hangoztatta, hogy a Ferrarinál fogja majd befejezni a karrierjét. Talán ez mégsem annyira valószínű, hiszen Sennának már nem volt annyi év hátra a karrierjéből, mint a fiatal Schumachernek, hogy egy középszerű autót domináns erővé változtasson.

Az 1996-os Williams-Renault nagyon jól sikerült, a Damon Hill - Jacques Villeneuve páros harcába csak nagyritkán tudott Schumacher beleszólni. 1997-ben az ekkor már "kertészeti szabadságon" lévő Adrian Newey a McLarenhez igazolt (így hívják azt az időszakot, amikor egy értékes mérnök átigazol egy konkurrens csapathoz - 6-12 hónap szabadságra kötelezik, amely alatt ugyan normál fizetést kap, de szerződése szerint nem dolgozhat, meggátolva ezzel az ipari titkok és legfrissebb adatok átáramlását a versenytárshoz). A Williams ebben az évben még megnyerte a vb-t Jacques Villeneuve-vel, de ezután hanyatlani kezdett. Valószínűsíthető, hogy ha Senna maradt volna a csapatnál '97-ig (az eredeti szerződése 1996-ig szólt), akkor 37 évesen hétszeres világbajnok lett volna. Valószínűbb, hogy '96 végén Newey-val együtt ő is otthagyta volna a csapatot, hogy más kihívást keressen. 36 évesen elvileg még belefért volna 1-2 év versenyzés, és akár a McLarennél (Newey-t követve), akár a Ferrarinál tárt karokkal fogadták volna. Ha az olaszoknál kötött volna ki, akkor Schumacher ironikusan talán épp a McLarenhez igazol, hiszen eredetileg Mercedes-nevelés volt. Bár korábban visszautasította az angol csapatot, mivel azok nem voltak hajlandóak megadni neki a "vitathatatlan első számú pilóta" státuszt, nulla világbajnoki címmel nemigen diktálhatott volna ilyen feltételeket.

Az 1997-es év kérdéses tehát annyiban, hogy nem tudni, mely csapatnál folytatta volna a versenyzést a szerződése lejárta után, ha egyáltalán folytatta volna. Lehet, hogy maradt volna a Williamsnél, de lehet, hogy átigazolt volna a Ferrarihoz. A józan ész azt diktálná, hogy visszamenjen a McLarenhez ebben az évben, hiszen a csapatfőnökkel, Ron Dennisszel szinte atyai kapcsolatot ápolt (csak szerződéskötéskor vitáztak), és mint tudjuk, 1998-ra Newey ismét összerakott egy világverő McLarent. Talán 97-ben nem lett volna világbajnok (attól is függ, mennyire lett volna erős a mezőny), de 98-99-ben 100%. Ekkorra már 40 felé közelített volna, és az egykori Toleman, Lotus, McLaren és Williams pilóta talán itt állapodott volna meg, 8 világbajnoki trófeával a zsebében. Több, mint valószínű, hogy statisztikailag a Formula 1 történetének legjobb pilótájaként ő vonult volna vissza, nem pedig Schumacher.

Az, hogy ki volt a valaha élt legjobb forma1-es pilóta, az örök vitat tárgya marad.

Tudjuk, hogy a "Ha"-val kezdődő mondatok értelmetlenek a Formula 1-ben. Mégis jól esik feltenni néha-néha azt az - ebben az esetben szívszorító - kérdést, hogy "mi lett volna, ha..."

***

U.i.: Sennáról egy film készült, amelyet hamarosan fognak játszani talán a magyar mozikban is. A film nagyon jól van felépítve, a legtöbb narrációt főleg magától Sennától hallhatjuk, és rengeteg eredeti, köztük néhány sosem látott felvétellel. A zenét külön ehhez a filmhez komponálta Antonio Pinto, egy nagysikerű brazil zeneszerző. Ha csak egy kicsit is érdeklődsz a Formula 1 iránt, mindenképp ajánlom, hogy nézd meg.